Ma végre felvehettem a napszemüvegemet és úgy néz ki, hogy egész hétvégén sütni fog a nap. Ja, hétfő meg szabadnap. Mivel nem találtam arról semmit, hogy milyen apropóból van, gondolom csak jófejségből.

Jófejség. Amíg a vonatállomáson vártam (na vajon kire?) felkeltette érdeklődésemet egy plakát amin különböző százalékok voltak (igen, beteg vagyok, hogy ilyesmi kelti fel). Az volt rajta, hogy a vonattársaság milyen célokat tűzött ki maga elé (pontosság, megbízhatóság, stb.) és, hogy ebből mennyit ért el. Keveset. De nem ez a lényeg. Kiírták. Nem susmákolták el, mint Magyarországon tennék, hanem kiírták a tényeket, bocsánatot kértek és megígérték, hogy mindent megtesznek, hogy javuljanak azok a mutatók. Szerintem riszpekt.

És van egy rókánk! Nem nekünk kettőnknek, hanem az utcának. Itt lakik, mert már többször is láttam. Nagyon vékonyka és kicsi, de pont ezért is nagyon kis aranyos. Általában éjjelente flangál a kocsik között, de láttunk már nappal is. Le is fényképeztük.