Ujabb hetvege, ujabb program. Sari szulinapi roadshowja utolso allomasakent a walesi vizesesek es a U(vilagbeke)2 vartak rank vasarnap.
Mar regen szerettuk volna mi is megcsodalni a Breacon Nemzeti Parkot, ahol Nagy Britanniaban a legnagyobb az egy negyzetkilometerre juto vizesesek szama. Ott toltottunk jo par orat (Sari ujabb kepei magukert beszelnek), aztan elindultunk Cardiffba a koncertre.
Kornyek lezarva, az osszes pub, etterem, kavezo tele, embertomeg mindenhol. Alig felorai sorbanallas utan az egyik pubban megebedeltunk
Kilenc ora korul jottek ki a foszereplok a koralaku Susu sarkany hataval diszitett szinpadmonstrumra. Az elso negy szam az uj albumrol szolt es mi sem jelzi jobban az korong minoseget, hogy azok akik kesobb magukbol kikelve tancoltak mindenre sem ertettek, hogy mik ezek a szamok. Aztan otodiknek a Beautiful Day jott es tulajdonkeppen elkezdodott a koncert. Persze nem maradhattak el a “mentsuk meg a vilagot” betetek sem, de hal’istennek ezek a ket raadas kozott voltak (a sracok pihetek egyet mikozben a kivetiton Aung San Suu Kyi, malaria es AIDS volt a tema).
Ket igazi csucspontja volt a koncertnek. Az egyik amikor Aung San Suu Kyi-nak enekeltek a Walk On-t, illetve mikor befejeztek azt es felcsendult a Where The Streets Have No Name elso gitarriffje. A masik (nekem jobban tetszo) pedig a koncert kozepen amikor a kozonseggel elenekeltette az I Still Haven't Found What I'm Looking For-t majd az utolso refrennel atvaltott a Stand by Me-re es a kozonseg azonnal kapcsolt es enekelte (video vege), pedig ugyebar nem is U2 szam. Az ilyen varatlan huzasokert szeretek koncertekre jarni.
Sari videozott is:
Utolsó kommentek